Fizikai földrajzi adatok

Írország szigete Európa észak-nyugati részén fekszik.
Területe: 70 282 km² (Észak-Írország: 14 139 km²).

Éghajlat

A Golf-áramlat és az alapvetően délnyugati irányú uralkodó széljárás hatására az éghajlat egyenletes, és a hőmérséklet meglehetősen egyformán oszlik el az egész országban. A leghidegebb hónapok január és február, melyekben a levegő napi átlaghőmérséklete 4°C és 7°C között van, míg július és augusztus a legmelegebbek (14°C–16°C). Szélsőséges hőmérsékletek, -10°C alatt vagy 30°C felett, rendkívül ritkák.

Az alacsonyan fekvő területeken az átlagos évi csapadék többnyire 800 és 1200 mm közé esik, de egyes keleti részeken 750 mm alá is kerül, egyes nyugati vidékeken pedig meghaladja az 1500 mm-t is. Hegyvidékeken az éves csapadékmennyiség meghaladhatja a 2000 mm-t.

Lakosság

4,2 milló

További információért forduljon az írországi Központi Statisztikai Hivatalhoz (Central Statistics Office, http://www.cso.ie/).

Nyelv

Az angol a második hivatalos nyelv, és az angolt használják a munkahelyeken is a Gaeltacht területeken kívül, ahol továbbra is az ír nyelvet beszélik.

Vallás

Az Ír Alkotmány minden állampolgár részére garantálja a lelkiismereti szabadságot, a szabad hitvallás és a vallásgyakorlás szabadságát.

Politika

Az 1921. decemberében aláírt Angol-Ír Szerződés 26 ír tartománynak biztosított függetlenséget, amelyek megalapították a Szabad Ír Államot. 1920-ban hat Ulster-i tartomány megkapta a saját parlament felállításának jogát belfasti székhellyel, és ezek az Egyesült Királyság részei maradtak.

Az új alkotmányt 1937-ben vezették be, és Írország semleges maradt a második világháború alatt. Az Ír Köztársaság 1949-ben jött létre. Írországot 1955-ben felvették az ENSZ-be, 1973-ban belépett az Európai Gazdasági Közösségbe, az Egyesült Királysággal és Dániával együtt.

Gazdaság

A nemzetközi kereskedelmi gazdaságban, kis belföldi piaccal, Írország erősen függ a külkereskedelemtől. Gyakran idézik az egyik legnyitottabb piacként a világon, és magasan értékelt a globalizációs indexekben. Az 1996-2007-es időszakban az Ír GNP (Bruttó Nemzeti Termék) gyors értékben növekedett, átlagosan 7%-kal évente, mely az egyik leggyorsabban növekvő gazdasággá tette az EU-ban. Mindazonáltal, volt egy drámai fordulat 2008 első felében, amikor az ír gazdaság is hivatalosan belépett a recesszióba, a negatív növekedési negyedéves jelentések úgy lettek prezentálva, mintha két egymást követő negyedév volna. Így 2008 harmadik negyedévében a GNP (Bruttó Nemzeti Termék) 4.9%-kal csökkent 2007 harmadik negyedévéhez képest. A világméretű pénzügyi krízis,a hazai tényezőkkel, mint az építőipari szektor lelassulása és a fogyasztói kiadás, negatív hatással volt a gazdaságra. Bár az olajár és a kamatlábmozgások 2008 második felében kedvezőek voltak, az euró jelentősen megerősödött a fonthoz képest, megsebezve ezzel exportunkat és kiskereskedelmi szektorainkat. Továbbá, a jelenlegi bank krízis is jelentősen csökkentette a vállalkozások készpénz beáramlásait. A kedvezőtlen tendenciák összevegyítésével a pénzügyi vámok drámai csökkenése okozta az építkezés visszahanyatlását és a belföldi hiányt. Ez a 2009-es évi költségtervezet jelentős átdolgozásához vezet, hogy elkerüljük a kölcsönnel járó rendkívüli magas függést. Mindezeket a tényezőket számításba véve, világos hogy az ír munkapiac nemzetgazdasági háttere összetört és bizonytalan lett. Előretekintve, egyre inkább tisztává válik, hogy a gazdasági hanyatlás határozottabb lesz, mint ahogy vártuk, és nincs kilátás a felépülésére 2010 előtt.