Fizikai földrajzi adatok

Írország szigete Európa észak-nyugati részén fekszik.
Területe: 70 282 km² (Észak-Írország: 14 139 km²).

Éghajlat

A Golf-áramlat és az alapvetően délnyugati irányú uralkodó széljárás hatására az éghajlat egyenletes, és a hőmérséklet meglehetősen egyformán oszlik el az egész országban. A leghidegebb hónapok január és február, melyekben a levegő napi átlaghőmérséklete 4°C és 7°C között van, míg július és augusztus a legmelegebbek (14°C–16°C). Szélsőséges hőmérsékletek, -10°C alatt vagy 30°C felett, rendkívül ritkák.

Az alacsonyan fekvő területeken az átlagos évi csapadék többnyire 800 és 1200 mm közé esik, de egyes keleti részeken 750 mm alá is kerül, egyes nyugati vidékeken pedig meghaladja az 1500 mm-t is. Hegyvidékeken az éves csapadékmennyiség meghaladhatja a 2000 mm-t.

Lakosság

4,4 milló

További információért forduljon az írországi Központi Statisztikai Hivatalhoz (Central Statistics Office, http://www.cso.ie/).

Nyelv

Az angol a második hivatalos nyelv, és az angolt használják a munkahelyeken is a Gaeltacht területeken kívül, ahol továbbra is az ír nyelvet beszélik.

Vallás

Az Ír Alkotmány minden állampolgár részére garantálja a lelkiismereti szabadságot, a szabad hitvallás és a vallásgyakorlás szabadságát.

Politika

Az 1921. decemberében aláírt Angol-Ír Szerződés 26 ír tartománynak biztosított függetlenséget, amelyek megalapították a Szabad Ír Államot. 1920-ban hat Ulster-i tartomány megkapta a saját parlament felállításának jogát belfasti székhellyel, és ezek az Egyesült Királyság részei maradtak.

Az új alkotmányt 1937-ben vezették be, és Írország semleges maradt a második világháború alatt. Az Ír Köztársaság 1949-ben jött létre. Írországot 1955-ben felvették az ENSZ-be, 1973-ban belépett az Európai Gazdasági Közösségbe, az Egyesült Királysággal és Dániával együtt.

Gazdaság

Írország kis hazai piaccal rendelkező, nemzetközi kereskedelmi gazdaságként erősen függ a külkereskedelemtől. Írországot rendszeresen a világ egyik legnyitottabb piacaként emlegetik, mindemellett magas besorolást ért el a globalizációs indexen. Az 1996-2007 közötti időszakban az ír GNP gyors ütemben, átlagosan 7%-kal nőtt évente, ezáltal Írország lett az EU-n belül a leggyorsabban növekvő gazdaság. Azonban 2008-ban drámai fordulat következett be, mert az ír gazdaság hivatalosan is recesszióba került az év első felében. Míg az ír gazdaság az előző év azonos időszakához képest 1,6%-ot zsugorodott 2010. harmadik negyedévében, a kezdetleges fellendülés jelei is megmutatkoztak, és a szezonálisan kiigazított GNP 1,1%-kal növekedett az előző negyedév azonos időszakához képest. A negyedévről negyedévre mért növekedést az export szektor generálta, amely továbbra is jól teljesített. Közben a fogyasztás és a beruházások szintje tovább csökkent, ami a lakásvásárlás és a belföldi szolgáltatások iránti kereslet további gyengülését tükrözte. Mind az írországi bankok állami kisegítéséhez szükséges pénzösszeg, mind pedig az egyre inkább előrehozott költségvetési megszorítások becsléseinek feszítése, láthatóan kedvezőtlen hatással volt a fogyasztói bizalomra. A rövidtávú előrejelzések szerint a 2010-2011 közötti időszakban nem lesz nettó pozitív növekedés az ír gazdaságban, mert 2010-ben mérsékelt negatív növekedés volt tapasztalható, 2011-ben pedig mérsékelt pozitív növekedés várható.