FÁS Amit Az Elindulás Elött Tudni Kell

Írország szigete Európa észak-nyugati részén fekszik.
Területe: 70 282 km² (Észak-Írország: 14 139 km²).

A Golf-áramlat és az alapvetően délnyugati irányú uralkodó széljárás hatására az éghajlat egyenletes, és a hőmérséklet meglehetősen egyformán oszlik el az egész országban. A leghidegebb hónapok január és február, melyekben a levegő napi átlaghőmérséklete 4°C és 7°C között van, míg július és augusztus a legmelegebbek (14°C–16°C). Szélsőséges hőmérsékletek, -10°C alatt vagy 30°C felett, rendkívül ritkák.

Az alacsonyan fekvő területeken az átlagos évi csapadék többnyire 800 és 1200 mm közé esik, de egyes keleti részeken 750 mm alá is kerül, egyes nyugati vidékeken pedig meghaladja az 1500 mm-t is. Hegyvidékeken az éves csapadékmennyiség meghaladhatja a 2000 mm-t.

További információért forduljon az írországi Központi Statisztikai Hivatalhoz (Central Statistics Office, www.cso.ie).

Az angol a második hivatalos nyelv, és az angolt használják a munkahelyeken is a Gaeltacht területeken kívül, ahol továbbra is az ír nyelvet beszélik.

Az Ír Alkotmány minden állampolgár részére garantálja a lelkiismereti szabadságot, a szabad hitvallás és a vallásgyakorlás szabadságát.

Az 1921. decemberében aláírt Angol-Ír Szerződés 26 ír tartománynak biztosított függetlenséget, amelyek megalapították a Szabad Ír Államot. 1920-ban hat Ulster-i tartomány megkapta a saját parlament felállításának jogát belfasti székhellyel, és ezek az Egyesült Királyság részei maradtak.

Az új alkotmányt 1937-ben vezették be, és Írország semleges maradt a második világháború alatt. Az Ír Köztársaság 1949-ben jött létre. Írországot 1955-ben felvették az ENSZ-be, 1973-ban belépett az Európai Gazdasági Közösségbe, az Egyesült Királysággal és Dániával együtt.

Írország az utóbbi években Európa gazdaságilag egyik legdinamikusabban fejlődő országává vált. Az ír gazdaságra a magas növekedési arány és az egészséges államháztartás jellemző. 1996 és 2005 között a GDP évente átlagosan 7,5%-kal nőtt, ami a fejlett ipari országokkal összehasonlítva igen jó eredménynek számít. 2006-ban a gazdasági eredmény 165 billió € volt, amely a 4,2 milliós lakosságra elosztva 39 ezer eurós GDP-t jelent fejenként. Ez az európai uniós GDP-átlag 139%-ának felel meg. Középtávon az ír gazdaság teljesítménye, noha lassabb ütemben, várhatóan tovább növekszik. Ez azoknak a partnerprogramoknak is köszönhető, amelyek a gazdasági és szociális politika fő irányvonalai mentén a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között jönnek létre. Írország maradéktalanul megfelelt az Európai Monetáris Unió csatlakozási feltételeinek. Egyike volt annak a 12 tagállamnak, amelyek az eurót létrehozták, és 2002. január 1-jén Európa pénznemeként forgalomba hozták.

Írország gazdasága a nemzetközi kereskedelemre épül, és szűk hazai piaca miatt nagymértékben függ a külkereskedelemtől. Írország exportpiaca rendkívüli mértékben növekedett az elmúlt évtizedben. A világ legnyitottabb piacai között tartják nyilván, globalizációs mutatói igen magasak. 2006-ban Írország áruexportja elérte a 88 704 millió eurót, míg áruimportja összesen 60 398 millió euró volt, így az ország kereskedelmi mérlege messze pozitív. Ugyanakkor a jelentős mértékű jövedelemkiáramlás miatt 2006-ban a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 3,5%-a volt.